szoval. mikor megszuletunk, az egy egszen erdekes dolog. nem nagyon tudja meg senki hova tenni az elso pillanatban.aztan persze, hamar rajovunk, hogy nincs mit tenni, az eleg komolynak tunik ahhoz, hogy valosznuleg vegig kell csinalni. vannak kik megijednek, vannak, akik nem egyeznek bele - ok lesznek orok eletukre fogyatekosok es betegek. akadnak olyan is, akik nem fogjak fel - altalaban ezek az emberek halnak meg rogton. szoval mar az elejetol teperni kell, mert kulonben nagyon szar helyzetbe kerulunk.

aztan meg jon az oregedes. mar az elso perctol csak oregedni tudunk. fiatalabbak soha nem leszunk...mindenki maganak fogja fel, mikor er veget a csecsemokor. szerintem a csecsemokor akkor mulik el, mikor elkezdunk fejlodni, szellemileg. akkor, szemelyisegunk szetrobban, es apro szilankaji golyova formalodnak. ezeket kergetju, amig csak ugy erezzuk, van ertelme itt a foldon. ugy hivjuk: elet.